Korszerű és tágas termekben, lebilincselően szép környezetben kezdhetik meg a tanévet a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatos diákjai: az egykori Fácán vendéglő védett épületének rekonstrukciójával és kibővítésével elkészült az intézmény új tömbje. Az iskola előtti csomópont is átépült, ami a hegyvidékiek szavazatai alapján immár a Fácános tér nevet viseli.
„A magyar oktatási rendszerben egyedülálló lehetőségekhez jutnak az ide járó diákok” – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Hegyvidék országgyűlési képviselője a Zugligeti Általános Iskola új épületének avatóünnepségén. Elmondta, hogy a 2013-ban elfogadott Normafa-törvénynek, valamint a kormány és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően évről évre újabb fejlesztések valósulnak meg a Normafa környékén. A zugligeti Lóvasút-épület helyreállítása, valamint a hajdani Fácán vendéglő rendbe tétele, iskolává történő átalakítása is ebbe a sorba illeszkedik.
„Ma, minden ellenkező híresztelés dacára az állam több mint 640 milliárd forinttal többet költ egy évben a közoktatásra, mint amennyit 2010-ben erre a célra fordítottak” – közölte a miniszter, majd arról beszélt, hogy az elmúlt években rendkívül keresetté vált, a túljelentkezés problémájával szembesülő Zugligeti Általános Iskolában sikerült megfelelő körülményeket biztosítani a színvonalas oktatáshoz.
Pokorni Zoltán polgármester köszönetet mondott a kormány, a Klebelsberg Központ, a tankerület, a tervező és kivitelező cégek, továbbá az önkormányzat munkatársainak az új iskolaépület megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseikért. Kiemelte Nagy Gergely építész munkáját, akinek tervei alapján, a régi épület sötét, dohos, szűk, barátságtalan tereiből sikerült egy derűs, világos, szép iskolát varázsolni. Hozzátette, hogy a műemlék épületet egy új szárnnyal is kiegészítették, itt kapott helyet a tornaterem, valamint több tanterem.
„Annak ellenére, hogy egy új szárny épült, az épített, fedett terület kisebb lett, és sokkal több a zöldfelület” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán. A részletek kapcsán elhangzott, hogy a korábban a Belügyminisztérium kiképzőközpontjaként működő ingatlanon lebetonozott alakulóteret számoltak fel, barakkokat, raktárépületeket, sőt, egy disznóhizlaldát is lebontottak.
A polgármester kitért rá, hogy az iskola előtti közterületet – ami a hegyvidékiek szavazatai alapján immár a Fácános tér nevet viseli – átépítették és „kinyitották” a korábban itt állt, omladozó téglakerítés elbontásával. A csomópontban új buszfordulót, zebrát, parkolóhelyeket alakítottak ki, valamint parkosítottak.
„Bernyák Adrienn vezetésével új lendületet kapott az intézmény” – méltatta a Zugligeti Általános Iskola igazgatójának tevékenységét a kerület vezetője. Megjegyezte, hogy a régi épület gyakorlatilag megtelt, már minden zugban tanítottak, így adta magát, hogy a szemközti oldalon az egykori Fácán vendéglő épületét iskolaként hasznosítsák.
A fejlesztés kapcsán Fonti Krisztina alpolgármester arról szólt, hogy az önkormányzat, noha már nem fenntartója a kerületi iskoláknak, változatlanul szívügyének tekinti, hogy az intézmények megőrizzék kiváló színvonalukat, hiszen ide járnak a Hegyvidéken élő családok gyermekei. A Zugligeti Általános Iskola bővítését is támogatták, ahol évek óta már nem egy, hanem két első osztályt indítanak, így kinőtték az eddigi tereiket.
A Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella – aki hosszú ideig a Tamásiban volt iskolaigazgató – példaértékűnek nevezte a tankerület, az iskola vezetése és az önkormányzat között a fejlesztés során létrejött együttműködést. Kiemelte, hogy a tankerület finanszírozásában mintegy 100 millió forint értékben kerültek az épületbe bútorok és informatikai felszerelések.
„Ez az új épület ma az egyik legszebb környezetben lévő és a legszebben megépített iskola Magyarországon, fővárosi szinten pedig az egyik legjobban felszerelt intézmény, Budapesten is ritkák az itt megtalálható interaktív panelek” – mondta Hajnal Gabriella.
Az intézmény igazgatója, Bernyák Adrienn megemlítette, hogy 2011-ben, amikor az iskola élére került, még 150 gyerek tanult náluk, ma viszont már 375 diákjuk van. Növekvő népszerűségüket mindenekelőtt a kollégái lelkiismeretes, következetes munkájával, az iskola összetartó közösségével és a tanítványai teljesítményével magyarázta. Felidézte, hogy miután azzal kellett szembesülnie, nincs több helyük, a polgármestertől kért – és kapott – segítséget a bővüléshez.
„A 128 éves iskola történetében még soha nem volt ekkora fejlesztés” – érzékeltette a beruházás jelentőségét az igazgató. Mint mondta, nyolc osztályterem, két csoportterem, könyvtár, 15x30 méteres tornaterem, gyógytornaterem, természettudományi előadó, informatikaterem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóival közösen használt alkotóműhely, ebédlő, melegítőkonyha, valamint tágas közösségi terek találhatóak a közel négyezer négyzetméteres, új tömbben, amit tanévkezdetkor a felső tagozatosok vehetnek birtokba. A kertben, az önkormányzat támogatásával egy sportpályát is kialakítottak.
Az iskolaként megújult, védett zugligeti épület története a XIX. századig nyúlik vissza. A környék a század közepére kedvelt kirándulóhellyé vált, sorra nyíltak az éttermek, fogadók. A Fácános területén – ami onnan kapta a nevét, hogy egykor itt terült el Mátyás király vadaskertje, és az uralkodó az elbeszélések szerint előszeretettel vadászott fácánokra – Riegler Ignác budai szappanfőző mester nyitotta meg Fácán nevű fogadóját. Sikerének köszönhetően a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett, a feladatra a korszak sokat foglalkoztatott építészét, Hild Józsefet kérte fel. Ekkoriban készült el az egykori majorsági épület mellett az új vendéglő, valamint a nyári időszakban használt szálloda, amit manapság Hild-villaként emlegetnek.
A Fácán vendéglő egészen az első világháborút követő időkig igen népszerű volt. Utána szanatóriumként működött, majd a Horthy család pihenőhelye lett; a negyvenes években neoklasszicista villaépületté alakították át. A második világháborút követően az ELTE kollégiumát helyezték itt el, míg a hatvanas években a Belügyminisztérium vette át a területet és kiképzőközpontot alakított ki. A rendszerváltás után az impozáns épületegyüttes teljesen elnéptelenedett és rohamos pusztulásnak indult. A Hegyvidéki Önkormányzat 2013-ban, a Normafa-program keretében kapta meg a Fácános területének vagyonkezelési jogát az államtól, amely forrást is biztosított arra, hogy a műemléképületeket megmentsék az enyészettől.
Forrás: hegyvidek.hu
