Budapest idei költségvetése az esélyteremtés költségvetése, példa arra, hogy igenis lehet gondoskodni az elesettekről, az állampolgárokat be lehet vonni a döntéshozatalba, és lehet úgy vezetni a várost, hogy ne éljük fel a gyermekeink és az unokáink jövőjét.
Az új költségvetés szakít azzal a modellel, amelyben nem a budapestiek szükségletei, hanem a kormány által diktált maradékelv döntött. Szakítani kell azzal a hazugsággal is, amelyben jól kommunikálható, de valós fedezet nélküli fejlesztésekkel hitegették a budapestieket. Ilyen például annak az 52 milliárd forintos kereskedelmi hitelnek forrásként való beállítása, amely papíron szerepelt a 2019. évi felhalmozási költségvetés bevételi oldalán, azonban a valóságban el sem indult a hitelfelvételi folyamat. Ez tulajdonképpen politikai értelemben fedezet nélküli kötelezettségvállalás volt. Nem volt előzetes kormányzati jóváhagyás, miközben az állítólagos hitel terhére finanszírozandó projektek szerepeltek a költségvetésben. Az új városvezetés nem megy tovább ezen az úton. Amire nincsen forrás, arra nem vállal kötelezettséget. Még akkor sem, ha Budapest lakóinak ez a korábbi gyakorlat vagy az ígéretek alapján járna. A tavalyi felhalmozási költségvetés újratervezésével Budapest valós lehetőségeihez, a meglévő forrásokhoz igazítottuk a 2020. évi kiadási terveket.
Az idei költségvetés egyik pillére a gondoskodó szemlélet meghonosítása a Fővárosban. Ennek megfelelően megteremtjük annak a lehetőségét, hogy az álláskeresők ingyen használhassák a közösségi közlekedést, a fővárosi fenntartású intézményeknél és a fővárosi cégeknél bevezetjük a Budapest pótlékot, a jövőben anyagilag is jobban megbecsüljük a Budapestért dolgozó közfoglalkoztatottakat, illetve a 20 ezer leginkább rászoruló család évi 20 ezer forintos lakásrezsi támogatást kap.
A részvételiség költségvetési pillére magába foglalja, hogy az új városvezetés minél több állampolgárt, vagy az állampolgárokat képviselő szervezeteket vonjon be a döntési folyamatokba. Ezért készült el Budapest részvételi költségvetési programja: évi egymilliárd forint felhasználásról dönthetnek a budapestiek.
A klímavédelemmel kapcsolatban állampolgári gyűléseket szervezünk, ahol a budapestieket reprezentáló állampolgárok kapnak információkat és lehetőségét arra, hogy együtt alakítsák a város klímastratégiáját.A Budapesti Civil Iroda létrehozásával megvalósul a civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba, egyúttal cél az is, hogy a főváros maga is segítse új civil szervezetek létrejöttét, új civil ötletek megvalósulását.Az átláthatóságot garantálja, hogy az eddigi gyakorlatot felülírva havonta közérthető formában tesszük közzé a költségvetési folyamatok alakulásáról szóló tájékoztatót.
A klímatudatos Budapest fontos eleme, hogy a Városligetben nem épülhetnek további épületek. A zöldfelületek védelme érdekében áttekintjük a fővárosi fakivágási engedélyeket, minden budapesti újszülött számára fát ültetünk, elkezdjük a Duna pesti partján létrejövő zöldövezet tervezését, évente csaknem 100 milliárd forintra növeljük a közösségi közlekedésre jutó forrásokat, de bővítjük a kerékpáros közlekedési infrastruktúrát is, B+R biciklis parkolókat hozunk létre a városban.
Elkezdődik tehát annak a klímatudatos Budapestnek a felépítése, ami egészségesebb jövőt teremt gyermekeink számára és esélyt ad arra, hogy mérséklődjenek a klímakatasztrófa budapestieket érintő hatásai.
